Mivel és mikor trágyázzam a növényeimet?
A növények trágyázása fontos lépés a megfelelő növekedés és egészség biztosításában. A trágyázás időzítése és a használt trágyák típusa függ a növény fajtájától, a talaj típusától és az éghajlati viszonyoktól. Általános útmutatások a következők:
Mivel és mikor trágyázzam a növényeimet?
Évelő növények
Az évelő növények általában az év egy meghatározott időszakában virágoznak, megfelelő virágképzésükhöz azonban elengedhetetlen a folyamatos metszés és műtrágyázás. Az évelőket általában tavasszal érdemes trágyázni, ilyenkor ébrednek ugyanis fel a nyugalmi állapotukból. Ezt követően ősszel ajánlott megismételni a trágyázást, hiszen így tudnak elegendő energiát elraktározni a pihenőidő előtt. Érdemes magas foszfortartalmú műtrágyákat használni az évelő növényeknél, így lesz ugyanis erősebb a virágzásuk.
Cserjék
A cserjéket tavasszal és néha ősszel is érdemes trágyázni, fontos azonban, hogy kerüljük a késő őszi trágyázást, a nyugalmi állapotba kerülés előtt ugyanis nem ajánlott serkenteni a növények növekedését. Emellett csak elpazaroljuk az értékes műtrágyát, hiszen a növény ilyenkor nem is hasznosítja azt megfelelően.
Zöldségek
A zöldségeknek a termésképzés miatt rendszeresen műtrágyára van szükségük, ez lehet folyékony, de akár szemcsés is, attól függően, hogyan gyakran alkalmazzuk. Tavasszal ültetéskor alkalmazzunk inkább lassan felszívódó szemcsés műtrágyát, és körülbelül 3-4 hetente ismételjük meg az adagolását. Használhatunk folyékony műtrágyát is, de ne feledjük, hogy ebben az esetben gyakrabban kell kijuttatnunk azt a növényeknek.
Egynyári növények
Az egynyári növényeknek fontos a megfelelő mennyiségű trágyázás, különösen azért, mert csak egy szezont töltenek a kertünkben, így nem sokáig láthatjuk őket virágozni. Használjunk az egynyáriakhoz magas foszfortartalmú trágyát a vegetációs időszakban, de a kerti csap, illetve egyéb víztestek közelében figyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl sok foszfor a talajba, ezért itt alkalmazzunk inkább 5-5-5 arányú műtrágyát.
Melyiket válasszuk: folyékony, vízben oldódó, szemcsés vagy lombtrágya?
Folyékony műtrágyák
A folyékony műtrágyákat jellemzően vízzel hígítva, és öntözőkannával kijuttatva használják a növény gyökérzónájánál. Hátrányuk, hogy a csapadék könnyen kimoshatja őket a talajból, ezért rendszeresen, általában kéthetente meg kell ismételni a haználatukat, ugyanakkor általában már néhány héten belül látszik az alkalmazásuk eredménye.
Vízben oldódó műtrágyák
A vízben oldható műtrágyák általában finom kristályok formájában kaphatók, vízben oldhatók, és a növények gyökerénél ajánlott használni őket. Olyanok, mint a folyékony műtrágyák, gyorsan felszívódnak, viszont gyakran meg kell ismételni a használatukat.
Szemcsés műtrágyák
A szemcsés műtrágyák kijuttatása döntően kézzel vagy szórógéppel történik. Lassan A szemcsés műtrágyák lassan szívódnak fel a talajban, viszont hatásuk így tovább tart, ugyanakkor a tápanyagként történő hasznosulásukra is várni kell. Elég 3-4 hetente megismételni a kijuttatásukat, amelyet könnyedén, a talajba bekeverve is megtehetünk.
Lombtrágyák
A lombtrágyák hatóanyagai a leveleken keresztül szívódnak fel, így támogatva azok egészségét és növekedését. A kijuttatott műtrágya típusa komoly hatással van a növény fejlődésére, így vásárlás előtt érdemes tanulmányozni az egyes termékek fő összetevőit, illetve azok arányát.
Mik a műtrágyák fő összetevői?
A műtrágyák fő összetevői, a nitrogén, a foszfor és a kálium, jelöléskor gyakran használják az NPK rövidítést. A termékek csomagolásának a három betű mellett általában számokkal jelzik az egyes elemek arányát, logikusan az első szám jelzi a nitrogént, második a foszfort, harmadik pedig a káliumot. Ezek a jelölések óriási segítséget adhatnak a vásárláskor, hiszen a különböző összetevők aránya alapján tudhatjuk, melyiket, mikor érdemes használnunk.
Nitrogén
A nitrogén olyan esszenciális tápanyag, amely a természetben nem érhető el könnyen a növények számára, ezért is ajánlott műtrágyával pótolni. A nitrogén nagyon gyorsan felszívódik, alkalmazása után a növénye növekedése felgyorsul, a levelek pedig élénk színűek és egészségek lesznek. A nitrogénhiányos növény egyértelmű jele a sárga, száraz levél, így ha ilyet tapasztalunk, jöhet a nitrogén!
Foszfor
A foszfor elősegíti a gyökérnövekedést, valamint a virág- és gyümölcsképződést. Ha például a rövid tenyészidejű egynyári növényeknek sok foszfort adunk, akkor több energiát fordítanak majd a virágzásra, és egészen őszig csodásak lesznek. Nem árt azonban tudni, hogy a foszfor felszívódás hosszabb ideig tart, illetve túlzott használata vízszennyezést okozhat, ezért például kerti csapok közelében óvatosan használjuk.
Kálium
A kálium segíti a növényeket az erős sejtszerkezet kialakításában, támogatja az általános egészségi állapotukat, emellett a betegségekkel és a stresszel szembeni ellenállásukat is erősíti. A magas káliumtartalmú műtrágyakat gyakran használják a palántákon, illetve az átültetett növényeken, így segítve azok erős fejlődését és egészséges növekedését.